Forrás: Landscaper Pro
Ettől lesz a fű tavasszal egészséges és erős!
A levegőztetés vagy szellőztetés minden füves területen fontos, de annak szükséges intenzitását és gyakoriságát az egyes területek tekintetében számos tényező befolyásolhatja. A legfontosabb az, hogy az adott gyepterület mekkora terhelésnek van kitéve, illetve milyen az alatta fekvő talaj összetétele. A nagy használati terhelésnek kitett, finomszemcsés, agyagos talaj hajlamos betömörödni, ezért intenzívebb és gyakoribb levegőztetése szükséges, összehasonlítva egy kis terhelésnek kitett, jó vízlevezetésű homokos talaj levegőztetési gyakoriságával.
De miért is jó a szellőztetés a fűnek?
- Enyhíti talajtömörödést
- Növeli a felszíni víz elvezetését
- Javítja a gyökerek levegő ellátottságát
- Javítja a talajszerkezetet
- Növeli a gyökérképződést
- Elősegíti a szerves anyag felszín közeli lebontását
- Növeli a szárazságtűrést (közvetve, azáltal, hogy ösztönzi a gyökér a mélyebb növekedését, és a felszínt a beszivárgó víz számára előkészíti)
- Segíti a tápanyag felvételt
Az egészséges talaj szilárd összetevők, víz, levegő, mikroorganizmusok és szerves anyagok keverékéből áll. A talaj tehát jelentős mennyiségű levegőt is tartalmaz. A levegőztetés arra való, hogy a földben fenntartsuk a víz és a levegő egyensúlyát, így a talaj egészséges maradjon. A jól levegőztetett talaj könnyedén beszívja az eső- és az öntözővizet egyaránt. Jó vízlevezetés és magas levegőtartalom jellemzi. Ez kulcsfontosságú, mert számos hasznos mikroorganizmus a természetben aerob (oxigén igényes) életformát folytat, így pedig életjelenségei fenntartásához levegőre van szüksége. Gyengén levegőztetett talajban a mikroorganizmusok nem működnek megfelelően, ennek következményeként pedig a szerves anyagok hatékony lebontása sem biztosított, így pedig a fontos tápanyagok felhasználásának mértéke is csökken.
Az egészséges növekedéshez és a stresszes időszakok elviseléséhez szükséges ellenálló képesség növeléséhez minden növénynek szüksége van arra, hogy kiterjedt gyökérrendszert fejlesszen ki, így könnyebben hozzáférjen a vízhez és tápanyagokhoz. A rosszul levegőztetett talaj szemcséi kisebbek, a terheléstől összetapadnak, és a tömörödéstől a talajszerkezet károkat szenved. Ennek következményeként kevesebb tér marad a növények gyökereinek, és kisebb hely jut a levegőnek és a víznek. A jól levegőztetett talajban lévő kiterjedt gyökérszerkezet biztosítja a növény túlélését forró és száraz körülmények között is.
Milyen levegőztetési módszerek vannak?
Sok különféle levegőztetési módszer létezik, de a rutin eljárást a hasítás és a lyukasztás jelentik.
A hasítás különböző módokon írható le, alakjától vagy működési módjától függően: kés, gyémánt, véső és gyökérmetsző. A hasító kapák úgy vannak kialakítva, hogy áttörjék a felszínt, ezzel stimulálják a gyökérnövekedést, miközben maximalizálják a légcserét és minimalizálják a beavatkozást. A hasítást legjobb ősszel végezni, így a hasadékok nyitva maradhatnak, van idő a gyep regenerációjára.
A szilárd lyukasztás tavasszal és nyáron is végezhető művelet. A lyukasztók egy sor különféle átmérőben és hosszban kaphatók, olyan lyukat ütnek, amely nem fog tátongani.
A rutin levegőztetés a talaj felső 7- 15 cm részére koncentrál. A szükséges felszerelés a megművelendő terület nagyságától és minőségétől függ. A kevésbé igényes fűfélék (angolperje, réti csenkesz és réti perje) által uralt nagy területek legjobban gépesített berendezéssel kezelhetők. Kisebb területekhez, különösen kertek, díszgyepek esetében jobb választás lehet a kisebb méretű, önhajtású, vagy gyalog tolható levegőztetők. Ezek elérhetők dob vagy ütős szerkezettel, és különféle méretű és típusú szerszámok fogadására alkalmasak (lyukasztó, tömör, üreges és a kanál típusok).
A lokalizált munkák esetében fontos szerep jut a kéziszerszámoknak (kerti vasvilla, gereblye), főként száraz foltok vagy helyi kiszáradásos és tömörödéses problémák esetén.
A hasításos eljárás
A hasítás a levegőztetés egy másik módszere; elsődlegesen egy gyepápolási eljárás, amelynek célja a függőleges növekedés biztosítása, a rendetlen oldalirányú / kúszó növekmény eltávolítása, a moha felszedése és a szerves anyag felhalmozódásának kontroll alatt tartása. A hasítás elvégezhető akár egy egyszerű gereblye vagy láncos borona segítségével, de nagymértékben gépesített, speciális, forgó pengékkel felszerelt hasító célgéppel is. A gyalogosan tolható és a traktorra szerelhető szerkezetek egyaránt rendelkezésre állnak attól függően, hogy milyen nagy a művelés alatt álló terület. A megfelelő felszerelés kiválasztását a megművelendő terület határozza meg, csakúgy mint a kezelés intenzitását és a szükséges kivitelezés minőségét.
A hasítás mértékét a megoldandó probléma súlyossága határozza meg. A rutin eljárás csak a talajfelszínt hasítja fel, eltávolítva a mohát, a filcesedett réteget és más szerves anyagokat (pl. avart) a gyep tövéről. A mélységi munkálatok, amelyek esetében a felszín alá hatolunk be, csak akkor szükségesek, ha a gondozási program kiegyensúlyozatlansága miatt kialakult a glejesedés (black layer). Például ilyen, szerves anyag bomlással kapcsolatos gondokat okozhat a taposás, túlöntözés, túltrágyázás, nem megfelelő levegőztetés, rossz vízelvezetés. A hasításos eljárás komoly károkat tehet a gyepben, csak a tavaszi növekedés időszaka előtt vegyük fontolóra az alkalmazását.
Az őszi levegőztetési munkálatok akkor lehetnek nagyon sikeresek, ha a szezonvégi felújítási munka részeként végezzük el őket, 3-4 lépcsőben felkészítve a gyepet a felülvetésre. Közben az eljárás kiegészíthető könnyű, rendszeres gereblyézéssel. Ez nagyon jó hatással lesz a pázsit tavaszi megjelenésére, ha a nyírással összefüggően végezzük el, azzal pedig, hogy a megfékezzük a szerves anyag felhalmozódását a töveknél, csökkentjük az intenzívebb beavatkozások szükségességét.
Top tippek
1. A levegőztetés időzítése fontos. A finom gyepekben és díszpázsit minőségű területeken a lyukasztás nedves időszakban ajánlott, hogy megelőzzük a száraz időszakban a hasítékok nyitva maradását, és a talaj kiszáradását. A mélységi tömörödés mentesítést is nyirkos talajban kell végezni, hogy a boronafogak könnyen áthatoljanak a felszínen, és így a művelet hatékonysága a lehető legjobb legyen.
2. Legyünk biztosak afelől, hogy művelet sebessége a hatékonyság szempontjából optimális, ne csak egyszerűen a lehető leggyorsabban akarjunk túl lenni a feladaton. Ha túl gyorsan végezzük, az áthatolás nem lesz teljes és a művelet a gyep tépésének veszélyével jár.
A hasítás a szerves anyag eltávolításának leghatékonyabb módja a felszínről, de munkamélysége korlátozott – általában 25 milliméter. A művelet mélységét a kések méretének 75%-ára kell korlátozni, hogy ne gyengítsük meg túlzottan a felszínt.
3. Tömörödött talaj esetén a levegőztetéssel összefüggésben alkalmazzunk homokos felülszórást, hogy javítsa a talaj vízlevezetési képességet, növelje a terhelhetőséget, és hígítsa a szerves anyagokat a gyep tövénél. A lyukasztó mérete ne legyen kisebb 12 milliméteres átmérőnél, hogy a homok hatékonyan bejuttatható legyen.
4. Csak akkor végezzünk hasításos eljárást, amikor a növekedés elég erős ahhoz, hogy a regenerálódás biztos legyen. Az évi egyszeri kezelésre az ősz kínálja a legjobb alkalmat. A kora tavaszi kezelés csak akkor alkalmazható, ha a növekedés már beindult (április-május), de sose végezzük túl forró/száraz időben!
5. Gyeptrágyázás után közvetlenül ne levegőztessünk / hasítsunk, hogy elkerüljük a műtrágya szemcsék roncsolódását, ezzel pedig potenciálisan tönkre tegyük a szabályozott feltáródású termék feltáródási ütemét. A munka elvégzése után alkalmazott műtrágya azonban javítja a növekedést, és segíti a gyep regenerációját.
