1. A füves terület megtervezése
A megvalósítás előtt gondoljuk végig a kertünk adottságait, elrendezését, illetve azt, hogy milyen céllal szeretnénk pázsitot a kertünkbe. Ezek a szempontok alapos mérlegelése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a későbbiekben a pázsit pontosan olyan legyen mint amilyet megálmodtunk és azt a célt szolgálja amit szerettünk volna.
Mérlegeljük a következő szempontokat:
- a kertünk talajának adottsága (humuszban gazdag, termőföld, agyagos, homokos…)
- a kert tájolása (napfényes, árnyékos részek aránya)
- van-e öntözési lehetőség (automata rendszer, kézi locsolás, nincs)
- milyen más növények vannak a kertben illtetve ezek hatása a fűre (magas fák, sövények…)
- milyen terhelésnek lesz kitéve a pázsit (díszkert, pihenőkert, erős igénybevétel, sport, házi kedvencek…)
- mennyit tudunk foglalkozni a fű fenntartásával (rendszeresen napi szinten vagy ritkán alkalmanként)
- a füvesített terület pontos kijelölése (járófelületek és egyéb kerti berendezések helye, játszótér, medence…)
- milyen fűnyíró lesz használva (normál fűnyíró gép, robot fűnyíró)
2. Fűmag kiválasztás szempontjai
Általánosságban kijelenthetjük, hogy a fűmag vetés a legjobb és legolcsóbb megoldási módja a kert füvesítésnek. Ebben az esetben mi magunk dönthetjük el, hogy milyen fűmag keveréket használunk a pázsit kialakításához. De milyen fűmag keveréket válasszunk?
A fűmag keverékek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a fű élete során döntően befolyásolják a minőség érzetünket.
A fűmagok jellemző minőségmérő tulajdonságai:
- a szélsőséges időjárási viszonyok tűrése
- az intenzív használatból és fenntartásból adódó tűrőképesség
- a vizuális megjelenés (szín, tömörség, levélzet)
- kezelhetőség
- betegséggel szembeni ellenállóság.
Fűmag keverékek fő csoportjai:
- pázsit, dísz fűmagok
- sport és játék fűmagok
- árnyéktűrő fűmagok
- szárazságtűrő fűmagok
- felülvető keverékek
- általános kerti fűmagok
3. A talaj előkészítése a vetéshez
A füvesítés előtt (akár több hónappal is) érdemes jó minőségű, humuszban gazdag erdei földet, tőzeges földet vagy komposzttal dúsított földet szétteríteni a kertben legalább 25-30cm vastagságban. A földet célszerű enyhén tömöríteni majd folyamatosan öntözni, hogy az esetleges „hozott” gyom magvak kikeljenek. Amennyiben gyomos a föld, totális gyomirtást szükséges végezni legalább két alkalommal, amely után 2-3 hétig pihentetni kell a talajt. Ezután kezdjük a talaj előkészítését. Dolgozzunk be a talajba szerves talajkondicionálót, hogy a föld laza, jó víz-háztartású és humuszban gazdagon várja a magokat. Ezután a talaj egyengetése és tisztítása következik. Nagyon alaposan egyengessük el a talajt széles gereblyével és lehúzóval a tökéletesen sík felület eléréséhez. Az apró kavicsokat, gyökérdarabokat és egyéb növény maradványokat el kell távolítani a felületről.
4. Fedéshez szükséges föld
A talaj felső rétegéből tegyünk félre finom szerkezetű földet, mert arra szükség lesz a vetés végén! Ennek mennyisége a terület nagyságától függ, 100m2-re 0,5 m3-t kell számolni.
5. Telepítő, starter gyeptáp kiszórása
Az új fű tápanyag ellátásához és a fejlődő gyökérzet megerősítéshez szórjunk ki az előkészített felületre 50g/m2 mennyiségben telepítő gyeptápot. A szórást kézi szóróval vagy szóró kocsival végezzük, ne kézzel!
6. Finom földmunka, magágy képzés
A felületre kiszórt starter anyagot óvatosan érdemes átgereblyézni, hogy az apró szemcsék bekerüljenek a talaj felső részébe, így majd közvetlenül a kialakuló gyökérzónában fejtik ki a hatásukat!
Egyenes deszkával vagy lehúzó célszerszámmal képezzünk teljes sík felület a felszínen, majd sűrű gereblyével / lombseprűvel vékony barázdákat húzzunk a talaj felszínén. Ezzel a művelettel elkészítettük a magágyat.
7. A fűmag vetése
A kiválasztott fűmag keveréket kézzel vagy szóró eszközzel is vethetjük. A szükséges mennyiség 25-40g / m2, a fűmag típusától / összetételtől függően. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 1kg fűmag 25-40 m2 közötti területre lesz elegendő. A vetést szélcsendes időben végezzük és figyeljünk a magok egyenletes eloszlására.
8. A vetés fedése
Ekkor lesz szükségünk a (4. pontban leírt) félre tett, finom szerkezetű, puha földre!
Fontos lépés a kiszórt magok fedése, amelyet sokan elhagynak, vagy gereblyézéssel helyettesítenek, amely nagy hiba! A gereblyézés egyenetlenné teszi a vetést síkban és mélységben egyaránt!
A szórt fedés viszont a kiszórás helyén hagyja magokat, biztos és közvetlen védelmet nyújt, megtartja a nedvességet, óvja a magokat a kiszáradástól, segíti a gyorsabb gyökér képződést és tápanyag felvételt.
A fűmagokat fedését laza, hintő mozdulatokkal végezzük úgy, hogy a takarás 0,3-0,8 cm-vékony réteg legyen! Nem szükséges több cm földdel fedni, mert a magok túl mélyre kerülnének, amely nagyon meghosszabbítja a magok kelését.
9. A vetés tömörítése
A befedett vetést hengerrel enyhén tömöríteni kell, amely célja a magok kellő beágyazódásának biztosítása és a kisebb egyenetlenségek simítása.
10. A vetés öntözése
Befejező műveletként a kész vetést permetszerűen kell megöntözni. A vetést a fűmagok csírázási / kelési időszakában (7-14 nap) folyamatosan nedvesen kell tartani, napi többszöri (akár 2-3 óránként) öntözéssel, ellenkező esetben a magok csírái elszáradnak és nem fognak kikelni!
+1. A fű kezdeti ápolása
A fűmagok kelése után (kb. két hét) fokozatosan csökkenteni kell az öntözések számát (természetesen az időjárást is figyelembe kell venni), az első fűnyírás után pedig már elegendő a napi 2 alkalommal öntözni.
Az első fűnyírást kb. 3-4 hét után, a fű 8-9cm-es magasságánál végezzük el. A vágási magasság 5-6cm-es legyen, amely azt jelenti, hogy maximum a fű kezdeti magasságának az 1/3-át szabad levágni. Ezután akár 2-3 naponta ismételhetjük a nyírást, de mindig csak 1-2 cm-t vágjunk, ezáltal a fő oldalhajtásai erősödnek, bokrosodik a fű, az állomány pedig szépen sűrűsödik.
