A tél elmúltával és hó olvadása után ez a látvány fogad?
Sajnos ez nem más, mint a "hópenész".
Mi is tulajdonképpen a hópenész?
A fuzáriumos hópenész betegség adott környezeti feltételek mellett jelenik meg. Jellemzően nedves, párás, hűvös - 10-15°C alatti hőmérsékletű - környezet, fokozott nitrogén jelenlét illetve levegőtlen talaj okozza. A hazai éghajlati és környezeti viszonyok hatására már az őszi hónapokban is megjelenhet, de leggyakrabban a téli hónapok elmúltával, a hótakaró elolvadása után találkozhatunk vele. A hótakaró is hasónlóan hat a fűre: A havazás után, ha kisüt a nap akkor a vastag hótakaró alatt a talaj már melegszik, párolgás kezdődik de a hótakaró elfedi a légmozgást ezzel mintegy megteremti a gombák szaporodásához szükséges ideális körülményeket.
Sajnos, eléggé ijesztő látvány fogad bennünket a hó olvadása után, olyan a fű mintha elrothadt volna, majd kifehéredik és teljesen elszáradnak a levelek.
A jelenséget vagy pontosabban betegséget egy gombafertőzés okozza, melynek a kórokozója a Monographella nivalis (korábbi nevén Fusarium nivale)
Milyen problémát okozhat a hópenész a fűben?
Leggyakrabban 20-40 cm átmérőjű körkörös vagy ritkábban nagyobb kiterjedésű foltok jelennek meg a fűfelületen. A levélszövet vizenyősödik (rothad), barna színűvé válik, ezután kifehéredik, és elszárad. A kora reggeli időszakban rózsaszínes gombaszövedék látható a leveleken.
Hogyan kezeljük a füvet ha megtámadta a "hópenész"?
Kezdjük a megelőzéssel! Már akkor elég sokat tehetünk a fű egészségéért amikor még mindent hó borít. Lehetőleg ne lapátoljunk plusz réteget a leesett hóra a fűfelületen mert ezzel csak azt érjük el, hogy még tovább fog a fű ebben a fülledt, levegőtlen közegben lenni. Olvadáskor ne árnyékoljuk a felületet, ahol esetleg sok hó gyűlt össze, szedjünk le belőle, ezzel biztosítsuk a gyors olvadást!
Ha már megjelent a betegség!
Alapvetően az első és legfontosabb teendő, hogy csökkentsük a felszíni és talaj nedvességet. Amikor ősszel jelenik meg a betegség akkor már ne öntözzünk, ha kora tavasszal akkor mielőbb távolítsuk el a havat a fűfelületről. Tegyük lehetővé, hogy a fű felszínén minél jobb legyen a légmozgás. Távolítjuk el az elszáradt leveleket és penészes részeket a fűből lombseprűzéssel, gereblyézéssel vagy gyepszellőztetéssel. Ezzel levegőhöz juttatjuk a gyökérzetet és szárítjuk a környezetét.
Törekedjünk a filcesedés megakadályozására a talajban. A lerakódott filcréteg (ami az elhalt növényrészekből rakódik le a felületre) elzárja a levegőt a talajtól és ezáltal fű nem tud kellően szellőzni és ideális környezetet biztosít a gombás betegségeknek.
Ha ősszel jelentkezik a betegség akkor mindenképpen magas kálium tartalmú és alacsony nitrogén tartalmú őszi / téli felkészítő gyeptrágyát használjunk, hogy ne juttassunk ki sok nitrogént a talajba, mert az kedvező környezeti viszonyokat teremt a gombák számára. A visszafogott nitrogén adagolás (elsősorban szabályozott tápanyag leadású gyepműtrágya formájában) segít megelőzni a gyors fejlődést illetve a laza levélszövet kialakulását.
Ha tél után, kora tavasszal jelentkezik a betegség akkor javasoljuk, hogy a gyepszellőztetés elvégzése után a talaj élet mielőbbi helyreállítása érdekében szerves gyeptrágyát használjunk mint például DCM VITAL GREEN, vagy DCM START gyeptápok. A talaj regenerálásához, illetve a talajban lévő, fertőzést okozó gomba baktérium elpusztításához használjuk tavasszal, nyár előtt és ősszes is DCM ANTAGON bio talajjavítót.
Azokon a területeken ahol esetleg a szellőztetés vagy a tisztítás után "kopasz" foltok maradnak, felülvetést kell végezni.
